Bróker és hajléktalan (2. rész)

Te csak bólintottál, és viszonoztad a mosolyt, már amennyire tellett tőled: inkább vicsorgó fintor lett belőle. Aztán fogtad magad, és föltápászkodtál, ami nem ment éppen könnyen, mert a súlyfölösleg és a krónikus mozgáshiány nem szokott jót tenni már huszonnyolc éves korban sem. Órákig görnyedten meredtél a BUX és a nemzetközi börzék árfolyamváltozásait jelző két hatalmas monitorra, nyak- és vállizmaid megmerevedtek, úgyhogy egyelőre megpróbáltál kiegyenesedni. Majd lesöpörted nadrágodról és mellényedről a munka közben ebéd gyanánt nassolt, a mindenféle adalékanyagokkal teletömött csipsz morzsáit, e gyomor ellen elkövetett mindennapi merénylet maradékát. Eltetted a növényolajtól ragacsos két mobiltelefonodat, egy széthúzható előlapút meg egy kihajthatót, az utóbbin a hivatali ügyeidet bonyolítod, az előbbin a magánügyeidet, amiken többnyire luxuskurváknak szóló hívásokat kell érteni. Mára is hívattál egy nőt az egyik call-girl hálózatból este hétre a lakásodra, de a jelentés miatt le kell mondanod.

A vastag dossziét krokodilbőr aktatáskádba csúsztattad, és megindultál a folyosói Coca-cola automata felé, hogy feltankolj, hiszen ha ugrik a call-girl, marad a Rózsi a parkban. Szinte reszkettél az idegességtől, a szájad teljesen kiszáradt, ereidben összesűrűsödött vér nyomakodott át az egyre szűkülő érfalak között. Napközben nem szoktál inni, csak munka után gurítasz le három-négy doboz meggyes kólát, hogy legyen mit ráeresztened Rózsira. Most is ugyanezt csináltad, de előtte még kétszer belerúgtál a gépbe, és háromszor rávágtál ököllel a tetejére, hogy csak úgy döngött. Pedig adta volna rendesen az italt, csak te nem vártad meg. Olyan voltál, mint a rendőr, aki előbb üt, aztán kérdez. A negyedik doboz kólát már lassabban kortyoltad, az erős szénsavtól derekasan böfögtél a kék neonfényben, miközben álomszerűen megvilágított lények jöttek-mentek a folyosón, s az egyik kitárt ajtón bepillantva láttad, hogy kollégád, egy nyúlánk, tüskésre belőtt sérójú bróker valami pornócsatornát néz az interneten. Aztán ahogy ott tébláboltál, valaki véletlenül neked ütközött a táskája hegyes sarkával.

– Nem tudsz vigyázni, kurva életbe?! – förmedtél rá a rengeteg koffeintól felpaprikázva, és amikor feléje pördültél, döbbenten láttad, hogy Jutka az. – Jaj, ne haragudj, csak…

Megvárta, amíg befejezed a magyarázkodást, aztán egy biccentéssel jelezte, hogy elfogadja nyökögésedet. És folytatta útját a kijárat felé. Harisnyája kék-ezüstben villogott.

– A picsába… – mondtad magadban, tenyérrel még egyszer rásóztál az automatára, és idegesen megpördültél a sarkad körül. – Hát, ezt nem hiszem el… – Újabb adag szénsav tolult föl a torkodon, és dacosan kieresztetted az egészet, a lehető leghangosabban. Aztán stresszoldásul elmosolyodtál, ezúttal őszintén, mert eszedbe jutott, hogy pár napja két kollégáddal, akikkel bent maradtatok túlórázni, böfögőversenyt rendeztetek: mindenki kapott segédeszköz gyanánt egy doboz szénsavas üdítőt. Te voltál a harmadik, és te nyertél. A többiek produkciója fülrepesztő volt, a tied viszont egyenesen falrepesztő.

Szóval, szorgalmasan gyúrod a farkadat, és felváltva gondolsz Jutkára és Cindy Crawfordra. Ilyenkor mindig zavar, ha két nő lebeg egyszerre a szemed előtt, le szeretnél cövekelni az egyik mellett, de sehogyan sem sikerül. Inkább Cindyre szeretnél összpontosítani, az óriásplakátokról ismert arcára, de aztán mindig bezavar az a fekete pötty a szája fölött. Mi a szarnak nem tudja eltüntetni onnan?! Te a tökéleteset akarod, és az ilyen apró testi hibákat személyes sértésnek fogod föl. Ekkor dühödten átváltasz Jutkára, az ezüstösen csillogó lábára, a szabadon lógó tincsre, a fekete cipőre. Viszont amikor a téglalap alakú szemüveg jelenik meg előtted, lelohad az igyekezeted… Úgyhogy megint jön Cindy Crawford. Próbálod kitörölni a tudatodból a pöttyöt, sikerül gyorsítani az iramot, közben löketekben árad Rózsi felől a szag, szinte pulzál, mint a kvazárok a világegyetem szélén… Sejthetnéd, hogy odalent, a bokor alatt valami változás van készülőben, Rózsi máshogy bocsátja ki a szagot, de te nem veszel tudomást róla, mert kezdesz nagyon belelendülni… Elképzeled, amint Cindy hatalmasra tátja formás száját, s egyetlen vágya hogy befogadjon… téged…

– Száradjon le a faszod, te geciláda, má megin lehugyoztá…?! Húzzál innet a picsába!

Hát, a Rózsi pulzált, ahogy fölébredt.

Nagyon közel voltál a véghez, Fehér Ronald, már forrt a sperma a farkad tövében. Ilyenkor a legrosszabb abbahagyni. De nem akarsz kellemetlenséget magadnak, sietősen elrakod, és öles léptekkel megindulsz a közelben parkoló Porschéd felé. Nem rohansz: tudod, hogy Rózsi képtelen lenne utolérni, amilyen részeg… Behuppansz a puha ülésre, és bekapcsolod a légszűrőt, nem akarsz benzingőzben megfulladni hazafelé. A füstüveg ablakokon este nem lát be senki, úgyhogy az első piros lámpánál kigombolod a sliccedet, előveszed a még félig merev brokidat, és rákapcsolod a szopógépre. Rendkívüli extra ez a kocsiban, elfoglalt brókereknek fejlesztették ki. Össze van kapcsolva a fedélzeti számítógéppel is, amely érzékeli, milyen vágy-hullámokat bocsát ki az agyad, és jelzi, mikor célszerű felhelyezned az alkalmatosságot. Most azonban magadtól kapcsolod rá a farkad, és máris érzed, milyen nagyszerű találmány: pont olyan érzést kelt, mint ha közepesen nedves punciba tologatnád ki-be. Valami szintetikusan előállított nedvet bocsát a farokra, és redős belsejével ütemesen mozog rajta. Szűkíteni is és tágítani is lehet a műhüvelyt, egyébként automatikusan az optimális lyukméretre állítja be magát.

Bekapcsolod a DVD-lejátszót, és a visszapillantó tükör melletti minimonitoron hard-core pornófilm kezd peregni. A lejátszó önműködően kikapcsol, amikor az autó gurul, hogy ne vonja el a figyelmedet a vezetéstől. Aztán ha leáll, újraindul. Fő a közlekedésbiztonság.

A harmadik piros lámpánál élvezel el, a film egyik jelenetén. Cindy és Jutka között a pornófilm lett a nevető harmadik. Már rég otthon lennél, ha egyenesen hazamész, de te ki akartad használni a sportkocsid nyújtotta előnyöket, úgyhogy inkább keringeni kezdtél a két éve épült szupermodern lakópark körül. Végül csak kétszer kerülted meg, részben mert a szopógép derekas munkát végzett, részben mert a lakópark tekintélyes kiterjedésű, hiszen van benne minden, ami kell: ősfás-tavas liget padokkal, mindenféle sportpálya – a golfot is beleértve –, luxusigények kielégítésére szolgáló well- és fitness-centrum, valamint egy mesterséges öböl is, vitorláskikötővel. S az öböl bejáratánál kecses függőhíd.

A farkadat még egy darabig bent tartod a műhüvelyben, hagyod, hogy a szerkezet az összes spermát összegyűjtse. Hogy mi lesz vele? Hát, a Porsche minivegykonyhája újrahasznosítja: ásványi anyagokban, nyomelemekben és vitaminokban gazdag energiakapszulát készít belőle. Már Jutkát is megkínáltad belőle, amikor egyszer pár percig beszélgettetek az autódban valami fontos munka ügyében, és – tőle szokatlan módon – megemlítette, hogy hetek óta kipihenhetetlen fáradság gyötri. Először nézegette, aztán megette, nem szólt semmit… Hogy mi az ábra, ha másnak is ugyanilyen Porschéja van? Az lehetetlen. Mindegyik egyedi modell, egyedi rendelésre. Ha azt szeretnéd, hogy szarból legyen a kipufogó, azt is megcsinálnák. Úgyhogy két energiabomba sem lehet egyforma.

Sajnos azonban a fedélzeti piszoárt – vagy legalábbis a kézi kacsát – még nem találták föl, pedig kézenfekvő lenne. Mekkora pénzt fog kaszálni, akinek eszébe jut!

Márpedig az élvezkedés itt még nem érhet véget. Magömlés után a leghigiénikusabb dolog, amit csak el lehet képzelni, a vizelés. Nem egészséges, ha a kilövellt sperma maradéka sokáig a húgyvezetékben van, a legjobb mielőbb megszabadulni tőle. Néha csíp is, meg mindenféle baktériumok tenyésznek benne.